A kerekítés szabálya
Kerekítéskor megnézzük az első elhagyott számjegyet. Ha ez 0, 1, 2, 3 vagy 4, lefelé kerekítünk (a megtartott jegyek nem változnak). Ha 5, 6, 7, 8 vagy 9, felfelé kerekítünk (az utolsó megtartott jegy eggyel nő). Negatív számot az abszolút értéke szerint kerekítünk, így −2,5 kerekítve −3.
Példa: 1234,5678 két tizedesjegyre: a harmadik tizedesjegy 7, ezért felfelé kerekítünk, az eredmény 1234,57. Egy tizedesjegyre 1234,6, egészre 1235, tízesre 1230, százasra 1200, ezresre 1000.
| Kerekítés | 1234,5678 | 0,0456 | −2,5 |
|---|---|---|---|
| egészre | 1235 | 0 | −3 |
| 1 tizedesjegyre | 1234,6 | 0,0 | −2,5 |
| 2 tizedesjegyre | 1234,57 | 0,05 | −2,50 |
| tízesre | 1230 | 0 | 0 |
| százasra | 1200 | 0 | 0 |
| 2 értékes jegyre | 1200 | 0,046 | −2,5 |
Felfelé és lefelé kerekítés
Néha a szabálytól függetlenül egy irányba kell kerekíteni. Felfelé kerekítünk, ha a kevesebb nem elég: hány doboz csempe, hány busz kell, hány hónap alatt fizetjük vissza. 23 fő 5 személyes autókba 23 / 5 = 4,6, vagyis 5 autó kell. Lefelé kerekítünk, ha csak egész egység számít: 4,6 m-es szalagból 1 m-es darabból 4 jön ki. A kalkulátor felfelé a nagyobb, lefelé a kisebb szám felé kerekít, negatív számnál is (−2,3 lefelé −3).
Kerekítés értékes jegyre
Mérési eredményeknél és tudományos számításoknál nem a tizedesjegyek, hanem az értékes jegyek száma számít: az első nem nulla jegytől számoljuk őket. 1234,5678 három értékes jegyre 1230, 0,004567 két értékes jegyre 0,0046. Nagy és kis számokat ilyenkor gyakran normálalakban írunk.
Készpénzes kerekítés 5 forintra
Az 1 és 2 forintos érmék bevonása óta készpénzes fizetésnél a végösszeget 0-ra vagy 5-re végződő összegre kell kerekíteni. A 2008. évi III. törvény 2. §-a szerint:
| Végződés | Kerekítés | Példa |
|---|---|---|
| 0,01 és 2,49 Ft között | lefelé, 0-ra | 1232 → 1230 Ft |
| 2,50 és 4,99 Ft között | felfelé, 5-re | 1233 → 1235 Ft |
| 5,01 és 7,49 Ft között | lefelé, 5-re | 1237 → 1235 Ft |
| 7,50 és 9,99 Ft között | felfelé, 0-ra | 1238 → 1240 Ft |
A kerekítés a fizetendő végösszegre vonatkozik, nem az egyes tételekre. Bankkártyás fizetésnél nem kötelező, az elfogadó dönthet úgy, hogy alkalmazza, de erre a fizető figyelmét fel kell hívnia (3. §). Utalásnál nincs kerekítés.
1232 Ft fizetendő: a végződés 2 Ft, lefelé 1230 Ft. 1233 Ft: felfelé 1235 Ft. 1238 Ft: felfelé 1240 Ft. Fillérrel: 1232,49 Ft-ból 1230, 1232,50 Ft-ból 1235 Ft lesz.
Kerekítési hibák halmozódása
Ha részeredményeket kerekítesz, és azokkal számolsz tovább, a hibák összeadódhatnak. Ezért érdemes a teljes pontossággal számolni, és csak a végeredményt kerekíteni. Erre különösen az százalékszámításnál és az átlagoknál figyelj.
Gyakori kérdések
Hogyan kell kerekíteni?
Nézd meg az első elhagyott számjegyet: ha 0 és 4 közötti, lefelé, ha 5 és 9 közötti, felfelé kerekítesz. 1234,5678 két tizedesjegyre 1234,57.
Hogyan kerekítünk százasra?
A tízesek helyén álló jegyet nézzük: 1234 százasra 1200, 1250 százasra 1300.
Hogyan kell kerekíteni a készpénzes fizetést?
A 2008. évi III. törvény szerint a végösszeget: 1 és 2 Ft végződésnél lefelé 0-ra, 3 és 4 Ft-nál felfelé 5-re, 6 és 7 Ft-nál lefelé 5-re, 8 és 9 Ft-nál felfelé 0-ra.
Mennyi −2,5 kerekítve?
A szokásos iskolai szabály szerint az abszolút értéket kerekítjük, így −3. Egyes programok más szabályt használnak (például a páros felé kerekítést), ezért eltérhetnek.
Mi az értékes jegy?
Az első nem nulla számjegytől kezdve minden számjegy. A 0,004567-ben az első értékes jegy a 4, két értékes jegyre kerekítve 0,0046.
Jogi nyilatkozat: Az oldal és a kalkulátor eredménye tájékoztató jellegű, nem minősül jogi, adó- vagy pénzügyi tanácsadásnak.